Március 15. Tinta és Papír
– A magyar szabadság nyomtatott hangjai
A történetünk a XIX. század közepén kezdődik, egy olyan korban, amikor a nyomdai technológia még gyerekcipőben járt. Az információterjesztés elsődleges eszközei a kézzel írott levelek és a korlátozott példányszámú, költséges könyvek voltak. Az 1848-as események azonban gyors és hatékony kommunikációt igényeltek, amit a korabeli nyomdatechnikával – elsősorban a litográfiával – már lehetővé tett a technológia.
A forradalom és szabadságharc idején a plakátok különösen fontos szerepet töltöttek be. A plakátok, kisebb szórólapok gyorsan terjeszthető, látványos üzeneteket hordoztak, amelyek képesek voltak felkelteni az emberek figyelmét és mozgósítani őket. A magyar történelem egyik legfontosabb plakátja a Nemzeti dal és a „Mit kiván a magyar nemzet” 12 pontja. Ennek első változatát Irinyi József fogalmazta meg, majd Jókai Mór a nép által megérthető magyarázattal alakította át a szöveget. A Pilvax-kör a bécsi forradalom hírére még átdolgozta ezt és március 15.-én a Nemzeti Dallal együtt vitték a Landerer és Heckenast nyomdába. Ezután a versből és a 12 pontos plakátból is több ezer példányt osztottak szét a nép között. A plakátokon a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség jelszavak is szerepeltek. Így ezek az „alkotások” nem csupán tájékoztatásul szolgáltak, hanem összekovácsolták a nemzetet, erősítve az összetartozás és az ellenállás szellemét.
Petőfi-ék jól felismerték, hogy ez az eszköz gyors és hatékony kommunikációt tesz lehetővé. A plakát, az egyik legősibb „reklámeszköz”. Az első sokszorosított nyomatokat, „plakátokat” VI. században a kínaiak gyártották még fametszetek segítségével. Ezt követte a rézmetszet, rézkarc, acélmetszet később a kőnyomat (litografia) majd az aquatinta alkalmazása a sokszorosítás során. Ma pedig a digitális technikáknak köszönhetően kis példányszámban is csúcs minőség gyártható. Ezen technikák fejlődésével és a fokozott árutermelés kialakulása miatt a plakátok eredményességét gyorsan felismerte a kereskedelem és a vállalkozások eszközeivé is váltak. Ahogy régen, úgy most is hatékonyan képes üzenetet közvetíteni, egy jó kép és egy jó mondat azonnal megragad bennünk!
Az első illusztrált plakát a XVII. században keletkezett, de színes plakát csak 1865 után készült. A plakátművészetben két kiemelkedő alakot kell mindenképp megemlíteni Jules Chéret a XIX század 90-es éveiben alkotott és az első olyan művész volt, aki egyedül ezt a technikát választotta művei közlésére. Ő az európai plakátművészet első képviselője. A másik művész az 1800-as évek végén, félreismerhetetlen stílussal alkotta műveit és a kereskedelmi plakátokat emelte művészi színvonalra ő Henri de Toulouse-Lautrec. Az első világháború után a plakátművészet meglódult a második világháború után pedig főként a politikai színtéren bizonyított, hazánkban pláne. De a plakátok lényegre törő stílusát, figyelemfelkeltését mai napig használjuk! Akit mélyebben érdekel a plakátművészet témája, az szerencsére könnyű helyzetben van. A téma rajongói számos internetes oldalt és információt biztosítanak a mélyebb tudás megszerzésére.
A technológia fejlődésével egyre újabb és újabb módszerek állnak rendelkezésre a kommunikációra, ám a nyomtatott szó ereje, a képek és a színek nyelvezete továbbra is mélyen, emberi módon képes megérinteni és mozgósítani minket. És bár a plakátok nem maradandóra készülnek: tervezzük, nyomtatjuk, felragasztjuk majd ráragasztunk újabbat vagy cseréljük, azért egy biztos, a mai ember gondolatainak formálására is nagy hatással tud lenni. Gondoljunk csak az óriásplakátokra, biztos hogy vettünk már valamit csupán azért mert láttuk-olvastuk egy plakáton! Ezért használd bátran saját céged kommunikációjánál is!
E napon, március 15-én pedig ne feledkezzünk meg, arról a különleges szerepről sem, amelyet a plakátok és a nyomdai technológiák játszottak és játszanak ma is nemzetünk történelmében. Ez a nap emlékeztet bennünket arra, hogy a szabadság eszméje -amint a tintával, papírra került-, örök és megmásíthatatlan marad! Legyen ez a nap a szabadság, a bátorság és az összetartozás ünnepe.
