A cégtábla nem más, mint a cég bejáratánál elhelyezett tábla, amin a hivatalos cégnév és általában a cím minimum szerepel. Ez az üzleti élet „házszámtáblája”. Ha nincs, akkor gyakorlatilag a vállalkozásunk láthatatlan – legalábbis a NAV és a cégbíróság szemében mindenképp. És itt jön a lényeg: A cégtábla kihelyezése Magyarországon kötelező.
Nem ajánlott, nem „jó lenne, ha…”, hanem kőkemény jogszabály írja elő.

A 2006. évi V. törvény, közismertebb nevén a Cégtörvény szerint minden cég köteles a székhelyét cégtáblával megjelölni. (7. § (1) bekezdése) Ezt azért írják elő, hogy a hatóságok, ügyfelek, partnerek és a postás ne kezdjenek kincskeresésbe, amikor ránk vadásznak.
Fontos: ez akkor is igaz, ha a székhely egy lakásban van – tehát nem lehet kibújni azzal, hogy „de hát ez csak a nappalim”.

A cégnyilvánosságról szóló törvény további részleteket nem ír elő. Ennek részleteit a bírósági gyakorlat dolgozta ki. Van néhény aranyszabály, amit ezek alapján érdemes betartani és amire a hatóságok is figyelnek.

• Legyen tartós: nem papírból, filctollal – hanem időjárásálló, normális anyagból. Egy korrekt PVC, plexi vagy fém tábla bőven megteszi.
• Legyen jól látható: a postaládára ragasztott mikroszkopikus matrica nem cégtábla. A bejárat mellé, szemmagasságban, olvashatóan érdemes elhelyezni!
• Legyen informatív: szerepeljen rajta a hivatalos cégnév, cím (emelet, ajtó is, ha kell), és ha van, akár nyitvatartás is.

Akkor baj van. Komoly baj. A NAV kétszeri sikertelen kézbesítés után akár az adószámunkat is törölheti. A cégbíróság pedig megszüntetési eljárást indíthat, ha úgy ítéli meg, hogy a cég „nem is létezik” – mert nincs ott, ahol lennie kellene. Ja, és a postás is morcos lesz. Az meg sosem jó. 😊

Bizony! Egyes önkormányzatok plusz előírásokat is hozhatnak a cégtáblákra, reklámtáblákra – például méretre, színre vagy elhelyezésre vonatkozóan, főleg műemléki vagy belvárosi környezetben. Ezért érdemes a helyi szabályozásnak, a városrendezési szabályzatnak, helyi építési szabályzatnak is utánanézni. Van olyan város, ahol bizonyos körzetben pl. belváros és bizonyos méret felett már fizetni is szükséges a reklámtáblák után az Önkormányzatnak. Bár általában ezek nem nagy összegek, azért a bírsággal növelve már jelentős lehet. És ha társasházban van a székhely, a házirendet sem árt átböngészni, nehogy a lakógyűlésen cégtábla-drámába keveredjünk. Érdemes tehát előre tájékozódni, hívd fel bátran a város illetékes ügyintézőjét és kérdezz rá a szabályokra!

Azért a cégtábla nemcsak jogi kötelezettség, hanem az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy komolyan vehető, átlátható és elérhető vállalkozás benyomását keltsük. Egy jól megtervezett, igényes tábla ráadásul arculati elem is lehet – az első benyomás sokat számít.
Szóval a kérdés már csak ennyi: Neked már kint van a cégtáblád?